6. Rehabilitációs járadék legkorábban az igény bejelentés napjától állapítható meg, és a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre adható. A rehabilitációs járadékra jogosult egészségi állapotában bekövetkező tartós rosszabbodás esetén felülvizsgálatnak van helye. A rehabilitációs járulék megszűnik a jogosult halálával, megszüntetési kérelemmel, az ellátás időtartamának lejártával, ha a jogosult egybefüggően három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, ha jövedelme 6 hónapon keresztül meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagy ha a jogosult a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit megszegi.

7. A megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság a rokkantsági nyugdíjban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.

BEVEZETÉS

Az álláskeresésben, és munkaerőpiacon mindenkinek van keresnivalója, aki dolgozni és alkotni akar. Lényeg a szaktudás és jön a siker, csak a módszerek változtak kicsit, de ilyen a világ. 

Mielőtt belekezdene az álláskeresésbe néhány jó tanács, ami elengedhetetlenül fontos és megszívlelendő.

Fontos-e önnek a munka? Igen? No akkor, ha bármi más elveszi az idejét az álláskereséstől, akkor az álláskeresés önnek nem fontos! Ha nincs kialakult, stabil egzisztenciája, akkor továbbra is ott maradnak a kifizetetlen számlák, a fűtés nélküli lakás és a megjavítatlan elektromos készülékek. Az élet pénzbe kerül. Ha bárki más azt mondja önnek, hogy: inkább álláskeresés helyett gyere pihenj, mert az úgyis ráér, akkor meg kell tőle kérdezni, hogy ő eltartana-e minket? Ha furcsán néz ránk (rám) ezután, ez annak az oka, hogy a válasza persze nemleges. No ezért kell nekem magamnak mindent megtennem először azért, hogy állásom legyen azután azért, hogy ezt meg is tudjam tartani.

Felejtsük azt el egyszer és mindenkorra, hogy majd keresgetünk kicsit, mert állást keresgetni nem lehet és nem érdemes, ugyanis nekem meg kell élnem és nem "élegetnem" kell valamiből. Legfőképpen felejtsük el a média folyamatos egyoldalú és torz híreit a munka világáról, mert demoralizál és azt a hitet kelti bennünk, hogy nincs helyünk a munkaerő-piacon. Torz az a kép, amit a média felvázol, mert mi a munkaerőpiacnak maximum 20 %-át látjuk,  és nem mondjuk egy virágoskertről sem, hogy csúnya, ha csak a virágok töredékét látjuk. 

Higgyük el, hogy ez Közép-Európa egyik legnagyobb munkaerő-piaca, ahol mindenkinek van keresnivalója, aki szaktudással rendelkezik. 

 A nyílt munkaerőpiac aránya a látható állásokkal együtt összesen talán 15-20%

Csakhogy ezeket az állásokat már nem lehet megtalálni semmilyen, nyomtatott formában, tehát meg kell keresnünk azokat a cégeket, akiknél el akarunk helyezkedni.

Tudnunk kell, hogy mindig mindenhol van cserélődés (fluktuáció) hol gyakrabban, hol sűrűbben, ezért azt a "mesét", hogy csak ott vannak állások, ahol hirdetnek, azt felejtsük el. Meg kell keresnünk, tehát a céget, cégeket vagy telefonon vagy, úgy hogy önéletrajzot küldünk, vagy úgy hogy ismerősön keresztül bejuttatjuk magunkat egy találkozóra. 

Tudjuk, hogy ha egy munkáltató megjelenik állásajánlatával a nyílt munkaerő-piacon annak oka, van és valószínűleg ez az ok gazdasági. Nagyon érdekes tehát, ha egy vállalkozó vagy cég képviselője először nem azt kérdezi tőlünk, hogy mit tudunk, hanem hogy hány évesek vagyunk? Ha van szaktudásom és jó, akkor miért érdekes ez? A válasz: azért mert spórolni akar. Minél kisebb a fizetés annál jobb ugye? Az ő oldaláról biztosan, de egyébként sajnos nekünk nem. Ám ezek már közgazdasági törvényszerűségek. Ha a dolgozókat a munkáltató egyáltalán nem teszi érdekeltté a cég iránt végezett munkájukban és ugye ha egy dolgozó vagy dolgozók összessége  nem érdekelt a termelésben a munkafolyamatban, akkor vajon meddig fog talpon maradni a cég? Nos? 

Egy másik kiemelten fontos dolog! Ha nem tudom, hogy mit keresek a munkaerőpiacon el se induljak, mert megint kudarc lesz a vége. A piacon mindenki a szaktudását adja el, és ebből építi fel saját egzisztenciáját. Ha a válaszom az, hogy mi mást mind munkát keresek, akkor máris be lehet ülni akár egy igazgatói székbe is nem igaz? Nem? Na miét nem? Egy részt mert az, felelősség, ami önmagában még nem baj, de.., másrészt pedig egyfajta szaktudást igényel, ami nem biztos, hogy nekem megvan, tehát amire építhetek az kizárólag az én gyakorlatom és tapasztalatom, végezettségem egyedül. Az egyszerű betanított munkák tömkelegét lehet találni az újságokban, de ha van szaktudásom, akkor miért is ilyet keresek? 

El kell döntenem, tehát hogy mit keresek? Ismernem kell magam valamennyire a munka oldaláról és ismernem kell a képességeimet, adottságaimat,  mert-e nélkül nem fog menni az álláskeresés. Az ismereten túlmenően az önismereti elemekkel tudom bemutatni a szaktudásomat a munkáltatónak, vagy úgy hogy beszélek magamról, vagy úgy hogy leírom egy nagyon jó piaci önéletrajzba.