TÖRVÉNYES ELŐÍRÁSOK
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, mely a korábban említett nyugdíjtörvényt is jelentősen módosítja, teljesen új szabályozást tartalmaz a nyugdíj melletti munkavállalásra. Egyrészt a munkaképesség-csökkenés fogalma helyett bevezeti az egészségkárosodás fogalmát. (Tehát nem arra koncentrál, mi veszett el, hanem, hogy mi maradt meg)
1. A rokkantsági járadékban részesülőket a változás nem érinti, mivel a rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon - ahogy eddig is - a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
2. A 100 %-os, I. és II. csoportos rokkantak 2009. január 1-jétől jelen állás szerint munkaidőtől és jövedelemtől függetlenül megtarthatják a rokkantsági nyugdíjukat.
3. A jelenlegi III. csoportos rokkantsági kategóriába tartozók és az 50 %-os munkaképesség csökkenés alapján rendszeres szociális járadékban részesülők esetében 2009. január 1-től bevezetésre kerül a kereseti korlátozás függetlenül attól, hogy milyen munkaidőben dolgoznak. A nyugdíj folyósítását meg kell szüntetni, ha a rokkantnyugdíjas (járadékos) keresete évi 6 hónapnál hosszabb ideig meghaladja a nyugdíja megállapításának alapjául szolgáló átlagkeresetének 90 % - át, de legalább a minimálbért. A nyugdíj megállapításához figyelembe vett átlagkeresetet azonban föl kell szorozni a leszázalékolás óta eltelt időben megvalósult nyugdíjemelések mértékével, tehát a figyelembe vett összeg a rokkantsági nyugdíj megállapítása óta eltelt időben megvalósult nyugdíjemelések mértékével emelkedik.
Fontos azonban még egyszer hangsúlyozni, hogy a jövedelemkorlátozás 2009-től csak a jelenlegi III. rokkantsági kategóriába sorolt, valamint az 50 %-os munkaképesség csökkenéssel rendelkező személyekre vonatkozik.
4. A rehabilitációs járadék összege megegyezik a III. rokkantsági csoport rokkantsági nyugdíj 120 %-os összegével. Fontos kitétel, hogy a rehabilitációs járadék számításának alapjául szolgáló rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása során viszont a rokkantsági nyugdíjban töltött idő figyelmen kívül marad! (Járadékösszeg megállapításához szükséges szolgálati idő számítás)
A rokkantsági járadék fizetésének időtartama beszámít a szolgálati időbe, utána járulék fizetés történik, tehát a későbbi nyugdíjazáskor szolgálati időnek minősül.
5. Ügymenet:
6. Rehabilitációs járadék legkorábban az igény bejelentés napjától állapítható meg, és a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre adható.
A rehabilitációs járadékra jogosult egészségi állapotában bekövetkező tartós rosszabbodás esetén felülvizsgálatnak van helye. A rehabilitációs járulék megszűnik a jogosult halálával, megszüntetési kérelemmel, az ellátás időtartamának lejártával, ha a jogosult egybefüggően három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, ha jövedelme 6 hónapon keresztül meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagy ha a jogosult a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit megszegi.
7. A megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság a rokkantsági nyugdíjban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.
BEVEZETÉS
Az álláskeresésben, és munkaerőpiacon
mindenkinek van keresnivalója, aki dolgozni és alkotni akar. Lényeg a szaktudás
és jön a siker, csak a módszerek változtak kicsit, de ilyen a világ.
Mielőtt belekezdene az álláskeresésbe
néhány jó tanács, ami elengedhetetlenül fontos és megszívlelendő.
Fontos-e önnek a munka? Igen?
No akkor, ha bármi más elveszi az idejét az álláskereséstől, akkor az álláskeresés
önnek nem fontos! Ha nincs kialakult, stabil egzisztenciája, akkor továbbra
is ott maradnak a kifizetetlen számlák, a fűtés nélküli lakás és a megjavítatlan
elektromos készülékek. Az élet pénzbe kerül. Ha bárki más azt mondja önnek,
hogy: inkább álláskeresés helyett gyere pihenj, mert az úgyis ráér, akkor
meg kell tőle kérdezni, hogy ő eltartana-e minket? Ha furcsán néz ránk
(rám) ezután, ez annak az oka, hogy a válasza persze nemleges. No ezért
kell nekem magamnak mindent megtennem először azért, hogy állásom legyen
azután azért, hogy ezt meg is tudjam tartani.
Felejtsük azt el egyszer
és mindenkorra, hogy majd keresgetünk kicsit, mert állást keresgetni nem
lehet és nem érdemes, ugyanis nekem meg kell élnem és nem "élegetnem" kell
valamiből. Legfőképpen felejtsük el a média folyamatos egyoldalú és torz
híreit a munka világáról, mert demoralizál és azt a hitet kelti bennünk,
hogy nincs helyünk a munkaerő-piacon. Torz az a kép, amit a média felvázol,
mert mi a munkaerőpiacnak maximum 20 %-át látjuk, és nem mondjuk
egy virágoskertről sem, hogy csúnya, ha csak a virágok töredékét látjuk.
Higgyük el, hogy ez Közép-Európa egyik
legnagyobb munkaerő-piaca, ahol mindenkinek van keresnivalója, aki szaktudással
rendelkezik.
A nyílt munkaerőpiac
aránya a látható állásokkal együtt összesen talán 15-20%
Csakhogy ezeket az
állásokat már nem lehet megtalálni semmilyen, nyomtatott formában, tehát
meg kell keresnünk azokat a cégeket, akiknél el akarunk helyezkedni.
Tudnunk kell, hogy mindig
mindenhol van cserélődés (fluktuáció) hol gyakrabban, hol sűrűbben, ezért
azt a "mesét", hogy csak ott vannak állások, ahol hirdetnek, azt felejtsük
el. Meg kell keresnünk, tehát a céget, cégeket vagy telefonon vagy, úgy
hogy önéletrajzot küldünk, vagy úgy hogy ismerősön keresztül bejuttatjuk
magunkat egy találkozóra.
Tudjuk, hogy ha egy munkáltató
megjelenik állásajánlatával a nyílt munkaerő-piacon annak oka, van és valószínűleg
ez az ok gazdasági. Nagyon érdekes tehát, ha egy vállalkozó vagy cég képviselője
először nem azt kérdezi tőlünk, hogy mit tudunk, hanem hogy hány évesek
vagyunk? Ha van szaktudásom és jó, akkor miért érdekes ez? A válasz: azért
mert spórolni akar. Minél kisebb a fizetés annál jobb ugye? Az ő oldaláról
biztosan, de egyébként sajnos nekünk nem. Ám ezek már közgazdasági törvényszerűségek.
Ha a dolgozókat a munkáltató egyáltalán nem teszi érdekeltté a cég iránt
végezett munkájukban és ugye ha egy dolgozó vagy dolgozók összessége
nem érdekelt a termelésben a munkafolyamatban, akkor vajon meddig fog talpon
maradni a cég? Nos?
Egy másik kiemelten fontos
dolog! Ha nem tudom, hogy mit keresek a munkaerőpiacon el se induljak,
mert megint kudarc lesz a vége. A piacon mindenki a szaktudását adja
el, és ebből építi fel saját egzisztenciáját. Ha a válaszom az, hogy
mi mást mind munkát keresek, akkor máris be lehet ülni akár egy igazgatói
székbe is nem igaz? Nem? Na miét nem? Egy részt mert az, felelősség, ami
önmagában még nem baj, de.., másrészt pedig egyfajta szaktudást igényel,
ami nem biztos, hogy nekem megvan, tehát amire építhetek az kizárólag az
én gyakorlatom és tapasztalatom, végezettségem egyedül. Az egyszerű betanított
munkák tömkelegét lehet találni az újságokban, de ha van szaktudásom, akkor
miért is ilyet keresek?
El kell döntenem, tehát hogy
mit keresek? Ismernem kell magam valamennyire a munka oldaláról és ismernem
kell a képességeimet, adottságaimat, mert-e nélkül nem fog menni
az álláskeresés. Az ismereten túlmenően az önismereti elemekkel tudom bemutatni
a szaktudásomat a munkáltatónak, vagy úgy hogy beszélek magamról, vagy
úgy hogy leírom egy nagyon jó piaci önéletrajzba.