Az APEH válaszol: hogy dolgozhat a rokkantnyugdíjas családtag?

Eva mellett fizetett szja-t vissza lehet igényelni? Mi a teendője a nyugdíj mellett tőzsdéző adózónak? Rokkantnyugdíjas családtag milyen feltételekkel dolgozhat betéti társaságban? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Éveken keresztül az eva mellett személyi jövedelemadót is fizettem (összevont adóalapra tekintettel), úgy hogy osztalékrészesedést vettem ki a cégből, bért. Jövedelmet nem. Mi ilyenkor a teendő? Vissza lehet-e igényelni, s ha igen mi az eljárása? Kérvényt kell írni? Ha igen, akkor hogyan hova, kin keresztül?
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: eva-törvény) hatálya alá tartozó jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek esetében nincs személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a tagnak juttatott osztalék és a vállalkozásból kivont jövedelem után. Ugyanakkor a személyesen közreműködő tagnak személyes közreműködői díj címén kifizetett összeget személyi jövedelemadó terheli.
Amennyiben a magánszemély az előzőekben felsorolt jövedelmek közül olyanokat is feltüntetett a szja-bevallásában, amelyeket az eva-törvény mentesít, akkor az adott tárgyévi személyi jövedelemadó bevallását önellenőrizheti. A 2004., 2005., 2006. évi bevallást a 0735. számú, a 2007. évi bevallást a 0753. számú, a 2008. évi bevallást a 0853. számú, a 2009. évi bevallást a 0953. számú nyomtatványon tudja önellenőrizni.
Fontos ugyanakkor, hogy abban az esetben, ha az adatszolgáltatásban, illetve a ’08-as bevallásban is szerepeltette az említett jövedelmeket, akkor azokat is módosítania, önellenőriznie kell, továbbá a magánszemély önellenőrzéséhez új jövedelemigazolást is ki kell állítani.
Rokkantnyugdíjas vagyok és szeretnék tőzsdézni. Hogyan kell adóznom? Terheli-e majd adó ezt követően a nyugdíjamat is? A tőzsdei adó 20 százalékos, ezt levonják már a pénzintézetek vagy nekem kell majd utólag befizetnem?
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 67/A. § (1) bekezdése alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci – például tőzsdei – ügylet(ek) alapján az adóévben elért összes ügyleti nyereségnek az összes ügyleti veszteséget meghaladó része.

A jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.
A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján állapítja meg, az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
A nyugdíjas magánszemélynek a bevallásában a nyugdíját, mint adóterhet nem viselő járandóságot is fel kell tüntetnie. Miután az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem elkülönülten adózó jövedelemnek minősül, ezért az összevont adóalap részét képző adóterhet nem viselő járandóság összege a fizetendő adót nem emeli meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyugdíjra tekintettel nem nő meg az adófizetési kötelezettség.
Családtag (jelen esetben a feleségem) hogyan dolgozhat a vállalkozásomban? Jelenleg rokkantnyugdíjas, munkahelye nincs.

Betéti társaságban a házastárs foglalkoztatható munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, segítő családtagként is. A foglalkoztatás formáját a felek döntik el.
A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Munkaviszony esetén a munkáltató (jelen esetben a betéti társaság) 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet a foglalkoztatottnak kifizetett járulékalapot képező jövedelem után, a biztosított munkavállaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.
Megbízási jogviszonynál a megbízott akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét. Ez a határ 2010-ben havi 22 050, napi 735 forint. Ha a biztosítási kötelezettség megállapítható, a munkaviszonynál részletezett járulékokat kell megfizetni, biztosítási kötelezettség hiányában a kifizetőt (betéti társaságot) 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli az összevont adólapba tartozó, az adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem után.
Nem minősül segítő családtagnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alkalmazásában a közeli hozzátartozó, ha saját jogú nyugdíjasnak minősül, így ebben a foglalkoztatási formában nem nincs járulékfizetési kötelezettség, de jövedelem juttatása esetén a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni.