(Munkaközvetítés) MEOSZ - Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról
A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (5) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

A foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás forrása, célja, alanya és felhasználása

1. § (1) A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényben megjelölt, a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségvetési előirányzat, valamint a költség előirányzat (a továbbiakban együtt: előirányzat) e rendelet szabályai szerint használható fel.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése.

(3) Az előirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a megváltozott munkaképességű munkavállalókat munkaviszony keretében foglalkoztató munkáltatók.

(4) Nem nyújtható támogatás a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához.

(5) Az e rendelet alapján nyújtható támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók alacsonyabb teljesítményének kompenzálására, és a foglalkoztatás elismert és igazolt többletköltségeinek fedezésére kell fordítani.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) akkreditált munkáltató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának szabályairól szóló külön jogszabály szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató;
b) átengedés: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 150. §-a (1) bekezdése szerinti intézkedés;
c) átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámítására vonatkozó előírásai szerint - a külön jogszabályban meghatározott korrekciókkal - számított létszám;
d) kirendelés: az Mt. 106. §-a szerinti intézkedés;
e) megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló,

ea) akinek a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint - legalább az 50 százalékot eléri, vagy
eb) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy
ec) aki külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
ed) aki siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy
ee) aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
ef) akinek esetében az ea)-ee) pontokban felsorolt egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében, személyre szóló rehabilitáció megvalósításával tovább foglalkoztatható;

f) megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel nyújtott további támogatás:

fa) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A-30. §-ai alapján nyújtott dotáció,
fb) az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények,
fc) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Alt.), illetőleg a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint megállapítható foglalkoztatást elősegítő támogatások;

g) munkáltató: az Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltató;
h) munkaviszony: az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony;
i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül;
j) rehabilitációs foglalkoztató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön jogszabály alapján kiadott rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató;
k) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által szabályozott, állami, nem állami, egyházi fenntartó által működtetett, ápolást, gondozást, rehabilitációt, lakóotthoni szolgáltatást, valamint nappali ellátást nyújtó intézmény;
l) távmunkavégzés: az Mt. 192/C-193/A. §-ai szerinti tevékenység;
m) telephely, fióktelep: a munkáltató tevékenysége gyakorlásának olyan, a székhelyétől különböző helye, amelyet a munkáltató létesítő okiratában telephelyként, fióktelepként feltüntetettek, bíróságon, illetőleg cégjegyzékbe vagy egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványába bejegyeztek;
n) vállalkozás: a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozások;
o) védett foglalkoztató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató.

A támogatások szabályai

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások

3. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához az e rendelet szabályai szerint a következő vissza nem térítendő támogatások nyújthatók

a) rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások (a továbbiakban: bértámogatás), és
b) költségkompenzációs támogatás, illetőleg
c) rehabilitációs költségtámogatás.

(2) Bértámogatások:

a) a munkába helyezéshez, a munkahely megtartáshoz nyújtható bértámogatás, illetőleg
b) a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás, továbbá
c) a külön jogszabályban megjelölt munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának költségtérítése.

(3) Bértámogatás az akkreditált munkáltató részére, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg.

(4) Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában eléri vagy meghaladja a húsz főt, és aránya eléri vagy meghaladja a munkáltatónál alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámának 40%-át, a munkáltató részére bértámogatás csak akkor adható, ha rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánították, vagy védett foglalkoztatóvá minősítették.

(5) Költségkompenzációs támogatásban védett foglalkoztató részesülhet.

A bértámogatások általános szabályai

4. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának elősegítése érdekében - kérelemre - bértámogatás nyújtható, ha a munkáltató

a) a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségkárosodásának, illetőleg fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, munkaviszonyban saját maga foglalkoztatja, vagy foglalkoztatni kívánja, és
b) a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan - külön jogszabályban meghatározott - rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik.

(2) Nem állapítható meg a bértámogatás, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló

a) öregségi nyugdíjra jogosult,
b) munkaszerződés szerinti átlagos napi munkaideje a napi négy órát nem éri el,
c) foglalkoztatására átengedés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés - a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével - nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,
d) alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban (2. § f) pont) részesül.

(3) Nem nyújtható támogatás a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt kiküldetéshez, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül végzett foglalkoztatáshoz, ha a munkavégzésre a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő vagy - az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető - szolgáltató tevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor.

(4) A vissza nem térítendő támogatás mértéke - az 5-7. §-okban foglaltak figyelembevételével - a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet.

(5) A támogatás összege - a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékai 100 százalékban történő megállapítása esetén - havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset

a) 60%-át a szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén,
b) 80%-át az alapfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén,
c) 120%-át a felsőfokú szakképzettséget vagy felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén.

(6) Ha a támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékai együttes összegét nem éri el, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor a támogatás összegének felső határaként az (5) bekezdésben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.

A munkába helyezéshez, a munkahely megtartáshoz nyújtható bértámogatás

5. § (1) A 2. § ef) pontjában megjelölt megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába helyezéséhez, illetőleg munkahelyének megtartásához a munkabér és járulékai legfeljebb 60%-áig terjedő bértámogatás állapítható meg, ha a munkáltató

a) a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az OOSZI szakvéleménye szerint egészségi állapota, gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas,
b) a támogatással érintett személy alkalmazására tekintettel korábban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott támogatásban (2. § f) pont) nem részesült,
c) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg,
d) kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt a c) pontban megjelölt okból nem szünteti meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt támogatás a munkaképesség-változás időtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 36 hónapra állapítható meg.

A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás

6. § (1) A 2. § ea)-ee) pontjaiban megjelölt megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodásából, illetőleg fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység kompenzálásaként a foglalkoztatásához a munkabér és járulékai együttes összegének

a) 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 40%-a,
b) 67%-os vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 60%-a,
c) a 2. § eb)-ee) pontjaiban megjelölt körülmény fennállása esetén 100%-a állapítható meg legfeljebb 36 hónapra.

(2) A támogatás folyósítása további 36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható a munkaképesség-csökkenés fennállásának időtartama alatt.

A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás

7. § (1) Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére megtéríthető a csoportos, illetőleg egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege.

(2) A segítő személy tevékenységéről olyan kimutatást kell vezetni, amely tartalmazza:

a) a segített megváltozott munkaképességű személy(ek) nevét,
b) az elvégzett feladatok megnevezését,
c) a segítésre fordított időtartamot.

Költségkompenzációs támogatás

8. § (1) A védett foglalkoztató részére megtéríthetők a megváltozott munkaképességű munkavállalók

a) munkába járásával összefüggő személyszállítás költségei, valamint
b) foglalkoztatásához, illetőleg a munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges, az irányításhoz és adminisztrációhoz kapcsolódó, továbbá a logisztikai, munkaszervezési és szállítási költségek.

(2) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségként nem vehetők figyelembe az e rendelet 5-7. §-ai alapján támogatott bérköltségek.

(3) Nem folyósítható költségkompenzációs támogatás, ha a védett foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban (2. § f) pont) részesül. A támogatás megállapítására egyébként a 4. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A támogatás pályázati eljárás alapján nyújtható.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot megalapozó jogszabály(ok) megnevezését,
b) a pályázat kiírásának célját,
c) a pályázaton történő részvétel feltételeit,
d) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját, mértékét, jellegét,
e) a támogatás folyósításának részletes feltételeit tartalmazó hatósági szerződés megkötésének feltételeit és határidejét,
f) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá
g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait és határidejét.

A rehabilitációs költségtámogatás

9. § (1) Támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, ha pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben (a továbbiakban: védett szervezeti szerződés) olyan személyek foglalkoztatását vállalja, akiknek - egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt - nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség.

(2) Védett szervezeti szerződés a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt munkáltatóval köthető, ha

a) közhasznú szervezetként nyilvántartásba vették, és
b) alapító okirata a rehabilitációs foglalkoztatás folytatását tartalmazza, és
c) kötelezettséget vállal arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyeket a védett szervezeti szerződésben foglaltak szerint, az ott megjelölt létszámban foglalkoztatja,
d) a c) pontban megjelölt személyeken túlmenően megváltozott munkaképességű munkavállalókat - a pályázat benyújtását megelőző hónapban - az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat.

(3) A megváltozott munkaképességű személy nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásának lehetőségéről a megyei (fővárosi) munkaügyi központban (a továbbiakban: munkaügyi központ) külön jogszabály alapján működő foglalkozási rehabilitációs munkacsoport véleménye az irányadó.

(4) Ha a munkavállaló szociális intézményben ellátott személy, foglalkoztatásához a megyei szociális és gyámhivatal külön jogszabály szerinti engedélye is szükséges.

(5) Nem folyósítható támogatás annak a megváltozott munkaképességű munkavállalónak a foglalkoztatásához, akire tekintettel a munkáltató e rendelet 2. §-ának f) pontja, illetőleg 5-8. §-a szerinti támogatásban részesül.

(6) Támogatásként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80%-a téríthető meg.

(7) A pályázati eljárás során a 8. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A támogatásokra vonatkozó közös szabályok

A támogatásban részesülő munkáltató kötelezettségei

10. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén támogatás akkor állapítható meg, ha a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy

a) a támogatás megállapítására vonatkozó, e rendeletben megjelölt feltételeket a támogatás folyósításának időtartama alatt biztosítja,
b) hozzájárul, hogy a 2. § fa)-fb) pontjaiban megjelölt, valamint e rendelet alapján nyújtható támogatásokra vonatkozó adatokat a munkaügyi központ kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség), a munkaügyi központ, a Foglalkozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), illetőleg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: FMM), továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezelje,
c) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

ca) a munkavégzés helyét, a foglalkoztatás jellegét (távmunkavégzés, kiküldetés, a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység), valamint a munkavégzéssel töltött időtartamokat,
cb) a megváltozott munkaképességű munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolását szolgáló okirat másolatát,
cc) az e rendelet 5-8. §-ai alapján nyújtott támogatás, és más állami vagy európai uniós forrásból származó - a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességűekre vagy azok csoportjaira tekintettel nyújtott - támogatás együttes összegét,

d) lehetővé teszi az ellenőrzést, és annak lefolytatásában közreműködik, az ellenőrzéshez szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát lehetővé teszi,
e) a támogatás folyósításának részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglalt további kötelezettségeit teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt nyilvántartásokat a munkáltató a támogatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

(3) Ha a munkáltató kötelezettségét nem, vagy nem határidőben teljesíti, a támogatást a külön jogszabályban foglaltak szerint meg kell szüntetni, illetőleg a kötelezettségszegés arányában vissza kell követelni.

Az összeszámítás szabályai

11. § (1) Az e rendelet 5-8. §-ai szerinti támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) alapján nyújtható.

(2) Az e rendelet 5-8. §-ai alapján igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, valamint 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál figyelembe kell venni az Mt. 85/A. §-ának (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is.

Eljárási szabályok

12. § (1) A bértámogatás megállapításáról - a külön jogszabályban megjelölt tartalommal benyújtott kérelem alapján - a munkáltató azon székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltség dönt, ahol a támogatással érintett munkavállaló munkát végez.

(2) A költségkompenzációs támogatásról, valamint a rehabilitációs költségtámogatásról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt.

(3) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások megállapítására, folyósítására, visszakövetelésére irányuló eljárásokban az Flt. 20. §-ának (4) bekezdését, 21. §-át, 39/C. §-ának (4)-(6) bekezdését, 54. §-ának (1)-(3) bekezdését, (5)-(7) bekezdését, (10) bekezdését, valamint 55-57. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

A támogatások megállapításához, folyósításához kapcsolódó költségek

13. § (1) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások forrása az 1. § (1) bekezdésében megjelölt előirányzat, ezen belül

a) az 5-7. §-ban megjelölt támogatások esetén a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségvetési előirányzat,
b) a 8-9. §-ban megjelölt támogatások esetén a költség előirányzat.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt előirányzat legfeljebb három százaléka

a) a munkaügyi központoknak, kirendeltségeknek az e rendelet alapján megállapítható támogatások folyósításával, ellenőrzésével összefüggő, és
b) a Hivatalnak az e rendelet alapján folyósított támogatások nyilvántartásával összefüggő, továbbá
c) az FMM akkreditációs eljáráshoz kapcsolódó, külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására használható fel.

Záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet 8. §-ában, valamint 9. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az e rendelet 9. §-ának (4) bekezdése 2006. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az e rendelet 3. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések 2007. július 1-jén lépnek hatályba.

15. § (1) A 2006. január 1-je és 2007. július 1-je közötti foglalkoztatáshoz az e rendelet 4-7. §-ai alapján benyújtott kérelem alapján nem nyújtható bértámogatás, ha a munkáltató

a) csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,
b) lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása esetén, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
c) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint l)-n) pontjaiban felsorolt szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, feltéve, ha a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét,
d) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, feltéve, ha a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte

da) a legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét,
db) a kétszáz főt meghaladó, de ezer főt meg nem haladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tizenötszörösét,
dc) az ezer főt vagy ezt meghaladó létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér hússzorosát,

e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 16. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a kérelem benyújtását megelőző féléven belül bírság megfizetésére kötelezték.

(2) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben foglalt feltételeket, ha a kérelmező akkreditált munkáltató.

(3) Az e rendelet 8-9. §-ai alapján támogatás 2006. január 1-jétől folyósítható.

16. § (1) Az e rendelet 8. §-a alapján támogatás 2005. december 31-éig a pályázat benyújtásakor kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal nem rendelkező munkáltató részére is megállapítható, ha legkésőbb a pályázatával egyidejűleg benyújtott akkreditációs tanúsítvány iránti kérelme alapján 2005. december 31-éig védett foglalkoztatóvá minősítik.

(2) Az e rendelet 9. §-a szerinti védett szervezeti szerződés, illetőleg támogatás iránti pályázatot 2006. június 30-áig az a gazdasági társaság is benyújthatja, amelynek legfőbb szerve a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 64. §-ának (1) bekezdése szerint a közhasznú társasággá történő átalakulásról szóló döntést meghozta.

17. § E rendelet 13. §-ának (2) bekezdése 2005. december 31-én hatályát veszíti.

vissza a Tartalomjegyzékhez