(Munkaközvetítés) MEOSZ - Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (5) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás iránt kérelmet előterjesztő, továbbá a támogatásban részesülő munkáltatókra,
b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központra (a továbbiakban: munkaügyi központ),
c) a munkaügyi központ kirendeltségére (a továbbiakban: kirendeltség),
d) a Foglalkoztatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
e) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumra (a továbbiakban: FMM), valamint
f) a támogatás megállapítása iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásban és a támogatásban részesülő munkáltatók ellenőrzésében közreműködő szakértőkre.

A bértámogatások szabályai

2. § (1) A bértámogatások megállapításánál

a) munkabérként

aa) az alapbér, illetőleg törzsbér,
ab) a bérpótlékok,
ac) a kiegészítő fizetés,

b) a munkabér járulékaiként

ba) az egészségbiztosítási járulék,
bb) a nyugdíjbiztosítási járulék,
bc) a munkáltatói járulék, valamint
bd) a tételes egészségügyi hozzájárulás vehető figyelembe.

(2) Alapbérként a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti bére, havi bére, éves bére) vehető figyelembe.

(3) Törzsbérként a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetőleg az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén alapuló része vehető figyelembe, így különösen

a) a munkában töltött idő hosszától függően kifizetett munkabér (időbér),
b) a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért járó bér,
c) az egységnyi teljesítménykövetelmény (norma) kapcsán az utalványozott pótlékidőkre fizetett összeg,
d) a teljesített túlmunka bére (a pótléka nem),
e) az állásidőre elszámolt személyi alapbér, feltéve, ha az állásidő a harminc napot nem haladja meg.

(4) Bérpótlékként az alapbérbe, illetőleg a teljesítménybérbe nem tartozó, a munkavégzés különleges feltételeit, speciális készségeket, sajátos munkakörülményeket, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezésére szolgáló, az alapbérben vagy teljesítménybérben nem érvényesített bér vehető figyelembe.

(5) Kiegészítő fizetésként a le nem dolgozott időre, a munkajogi szabályok alapján járó díjazás vehető figyelembe.

(6) A támogatott munkabérnél nem vehetők figyelembe

a) a bérköltségbe tartozó egyéb tételek, így különösen a jutalom és a prémium, valamint
b) a munkabérbe nem tartozó egyéb juttatások, így különösen az étkezési hozzájárulás, a közlekedési költségtérítés, ruházati költségtérítés.

(7) A támogatást - a folyósítás részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglaltak figyelembevételével - havonta, utólag kell folyósítani.

(8) Nem folyósítható bértámogatás arra az időre, amikor a munkavállaló

a) foglalkoztatására átengedés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés - a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével - nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,
b) kiküldetése, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül történő foglalkoztatása esetén, ha a munkavégzésre a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő vagy - az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető - szolgáltató tevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor,
c) foglalkoztatása nem tekinthető a külön jogszabályban megjelölt rehabilitációs célú munkavégzésnek,
d) munkavégzésére tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban részesül.

(9) Meg kell szüntetni a bértámogatás folyósítását, ha

a) a bértámogatás folyósítását kizáró, (8) bekezdésben megjelölt körülmény időtartama a harminc napot meghaladja,
b) a munkaviszony megszűnik,
c) a munkavállaló előre láthatóan tartós távolléte bekövetkezik,
d) a munkáltató akkreditációs tanúsítványát visszavonják,
e) a munkáltató a külön jogszabályban megjelölt, a megváltozott munkaképességű munkavállalók adataira, illetőleg a támogatás összegére vonatkozó nyilvántartást nem vezeti,
f) a munkáltató a támogatás folyósításának részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti,
g) a munkáltató csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll.

(10) Meg kell szüntetni a bértámogatás folyósítását, illetőleg a munkáltató a kifizetett támogatás - kötelezettségszegés arányában történő - visszafizetésére köteles, ha

a) a munkavállaló részére a munkabért nem, illetőleg határidőben nem fizeti meg,
b) a munkabért terhelő járulékokat nem, illetőleg határidőben nem fizeti meg, illetőleg adó- vagy adók módjára behajtandó egyéb, lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
c) a bértámogatás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás, illetőleg az ellenőrzés során olyan lényeges tényről vagy körülményről nem nyilatkozott, vagy valótlan tartalommal nyilatkozott, amely a bértámogatás megállapítását kizárja, illetőleg jogalap nélküli kifizetését megalapozza,
d) a bértámogatást egyéb okból jogalap nélkül vette fel.

(11) A munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtott támogatást a (10) bekezdésben megjelölt eseteken túlmenően meg kell szüntetni, és a támogatás kötelezettségszegés arányában történő visszafizetésére köteles a munkáltató, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaviszonyát - a támogatás folyósításának megkezdését követő 12 hónapon belül - működésével összefüggő okból, rendes felmondással megszünteti.

(12) A támogatás kötelezettségszegés arányában történő visszafizetésére köteles a munkáltató, ha a (9)-(11) bekezdésben megjelölt körülmények a támogatás folyósításának megszűnését követő időpontban válnak ismertté.

A költségkompenzációs támogatás szabályai

3. § (1) A költségkompenzációs támogatás megállapításakor a munkáltató részére külön jogszabály alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítványban védett foglalkoztatóvá minősített székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen munkát végző

a) megváltozott munkaképességű munkavállalók munkábajárásával összefüggő, olyan költségek vehetők figyelembe, amelyek megtérítésére a munkáltató külön jogszabály alapján nem köteles, valamint
b) azon munkavállalók munkavégzéséhez kapcsolódó, a pályázati felhívásban megjelölt költségek vállalhatók át, akik foglalkoztatására tekintettel a munkáltató bértámogatásra jogosult.

(2) A külön jogszabály alapján dotációban részesülő pályázó részére támogatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához dotációt nem igényel, és erről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) területileg illetékes szervét értesíti.

(3) Támogatásként a munkáltató által munkaviszony keretében alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó költségek legfeljebb 80 százaléka állapítható meg, legfeljebb 36 hónapra.

(4) A költségkompenzációs támogatást - a folyósítás részletes feltételeit tartalmazó, a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint - havonta, utólag kell folyósítani.

A rehabilitációs költségtámogatás

4. § (1) A pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben (a továbbiakban: védett szervezeti szerződés) a munkáltató - a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása mellett - a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavégzésének biztosítására vállal kötelezettséget.

(2) A védett szervezeti szerződésben meg kell jelölni

a) azokat a tevékenységeket, illetőleg munkaköröket, amelyek ellátására a munkavállalókat alkalmazzák,
b) a foglalkoztatás napi, illetőleg heti időtartamát,
c) a munka díjazásának módját (munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabér) és a munkabér mértékét,
d) a munkavállalók által igénybe vehető segítő szolgáltatásokat és azok biztosításának módját,
e) a támogatható létszámot, ezen belül a nyílt munkaerőpiacon nem elhelyezhető megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámát,
f) a foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás mértékét, továbbá igénylésének, folyósításának és a támogatás felhasználásáról történő beszámolás részletes szabályait,
g) a kötelezettségszegés jogkövetkezményeit.

(3) A védett szervezeti szerződés legfeljebb három évre köthető.

(4) A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek között elszámolhatók

a) a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére és annak járulékai,
b) a munkahelyi segítő személy munkabére és annak járulékai,
c) a munkaruha és az egyéni védőeszköz költségei,
d) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkáltatót terhelő utazási költségek, valamint a munkavállaló munkaképességének megváltozásából adódó utazási többletköltségek,
e) a szállítás költségei,
f) a munkásszállítás költségei,
g) a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költségei,
h) a munkaalkalmassági vizsgálat költsége,
i) a munkavégzéshez felhasznált anyag, energia költségei,
j) a munkaszervezés költségei,
k) az irányítás költségei.

(5) Ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához külön jogszabály alapján normatív támogatást igényelnek, a munkáltató részére megtéríthetők a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, a (4) bekezdés c), valamint e)-k) pontjaiban megjelölt költségek.

(6) A támogatást a védett szervezeti szerződés érvényességének ideje alatt, évente kell kérelmezni. A kérelmet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bírálja el. A támogatást - a folyósítás részletes feltételeit tartalmazó, a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi központtal kötött védett szervezeti szerződésben foglaltak szerint - havonta, utólag kell folyósítani.

Eljárási szabályok

5. § (1) A bértámogatás a munkáltató kérelme alapján állapítható meg.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

a) a munkáltató nevét, címét, székhelyét, telephelyét, adószámát, TB nyilvántartási számát, TAJ számát, KSH számát,
b) a foglalkoztatott, illetőleg foglalkoztatni kívánt munkavállaló személyi adatait, TAJ számát, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá ezek igazolását szolgáló okirat keltét, kiállítóját és érvényességi idejének megjelölését,
c) a foglalkoztatás helyét,
d) a betöltendő munkakört,
e) a munkavállaló munkabérét,
f) a foglalkoztatás kezdetét és tervezett időtartamát.

(3) A kérelemben a munkáltatónak nyilatkoznia kell a támogatás megállapítását megalapozó feltételek fennállásáról, továbbá ismertetnie kell a foglalkoztatás körülményeit.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) hatálya alá tartozó kérelmező - ideértve a közhasznú társaságot is - esetén a cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,
b) egyéb kérelmező esetében a munkáltató egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okiratát (alapító okiratát, alapszabályát), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, és a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a hatósági nyilvántartásban szerepel,
c) a munkáltató tevékenységének, a rehabilitációs foglalkoztatásra irányuló terveinek ismertetését,
d) a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincs, és hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól,
e) az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség igazolását arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző féléven belül a munkáltatót - az akkreditációs tanúsítvány kiadását (a bértámogatás megállapítását) kizáró okból, illetőleg értékhatáron belül - munkaügyi, illetőleg munkavédelmi bírság megfizetésére nem kötelezték,
f) az Egyenlő Bánásmód Hatóság igazolását arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző féléven belül a munkáltatóval szemben a foglalkoztatás területén az egyenlő bánásmód megsértését a Hatóság nem állapította meg,
g) a munkáltató, valamint a támogatással érintett munkavállaló nyilatkozatát arról, hogy az e rendeletben megjelölt adatainak, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel külön jogszabály alapján nyújtott egyéb támogatásra vonatkozó adatainak a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, az FMM, továbbá az APEH általi kezeléséhez hozzájárul.

(5) Nem kell csatolni a (4) bekezdés a)-f) pontjaiban megjelölt iratokat, ha a kérelmező akkreditált munkáltató.

(6) A költségkompenzációs támogatás iránti pályázatban a munkáltatónak nyilatkoznia kell

a) az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló kötelezettségeiről, és csatolnia kell hozzájárulását ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól,
b) a munkáltató, valamint a támogatással érintett munkavállaló nyilatkozatát arról, hogy az e rendeletben megjelölt adatainak, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel külön jogszabály alapján nyújtott egyéb támogatásra vonatkozó adatainak a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, az FMM, továbbá az APEH általi kezeléséhez hozzájárul,
c) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(7) A rehabilitációs költségtámogatás iránti pályázat benyújtásakor a (6) bekezdés a)-b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A nyilvántartás szabályai

6. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások megállapításához, az ellenőrzés lefolytatásához, valamint a bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltétel vizsgálatához kapcsolódó feladatok ellátása érdekében a kirendeltség, a munkaügyi központ, továbbá a Hivatal nyilvántartást vezet a támogatással érintett

a) a munkáltatók adatairól, valamint a részükre megállapított, illetőleg kifizetett támogatásokról,
b) a munkavállalók adatairól.

(2) A kirendeltség nyilvántartása tartalmazza:

a) az 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban megjelölt adatokat,
b) a munkáltató részére kifizetett bértámogatás havi, továbbá éves összegeit.

(3) A munkaügyi központ által vezetett nyilvántartás tartalmazza a költségkompenzációs támogatásban, illetőleg a rehabilitációs költségtámogatásban részesülő munkáltatók 5. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt adatait, valamint a támogatások havi és éves összegét.

(4) Az FMM nyilvántartása tartalmazza a költségkompenzációs támogatásban, valamint a rehabilitációs költségtámogatásban részesülő munkáltatók 5. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt adatait, valamint a részükre megállapított támogatás összegét.

(5) A Hivatal - a kirendeltség, a munkaügyi központ és az FMM adatszolgáltatása alapján - központi nyilvántartást vezet a támogatással érintett munkáltatók és munkavállalók e §-ban megjelölt adatairól.

Ellenőrzés

7. § (1) A támogatásban részesülő munkáltatókat az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, az FMM, továbbá - a támogatások felhasználása tekintetében - az APEH ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés a munkáltató kérelmében megjelölt tényeket, körülményeket, továbbá a támogatásban részesülő munkáltató jogszabályban, illetőleg a támogatás részletes feltételeit tartalmazó hatósági szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésének, továbbá a támogatások felhasználásának vizsgálatára irányul.

(3) Az ellenőrzés során az (1) bekezdésben megjelölt szervezet, illetőleg az általa megbízott személy

a) iratokat, tájékoztatást kérhet a munkáltatótól, annak tevékenységéről,
b) felszólíthatja a munkáltatót a jogszabályban meghatározott kötelességének teljesítésére,
c) a helyszíni ellenőrzés lefolytatására szakértőt rendelhet ki.

(4) Szakértőként az FMM által vezetett országos szakértői nyilvántartásba felvett szakértő rendelhető ki.

A támogatások megállapításához, folyósításához kapcsolódó költségek

8. § (1) A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényben megjelölt, a rehabilitációs foglalkoztatására biztosított költségvetési előirányzat, valamint költség előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) legfeljebb 3 százaléka, az előirányzat terhére megállapítható támogatások - külön jogszabályban megjelölt - működtetéséhez a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével használható fel.

(2) A munkaügyi központoknak, kirendeltségeknek az előirányzat terhére megállapítható támogatások folyósításához kapcsolódó költségei között figyelembe kell venni

a) a támogatás megállapításához, valamint
b) az előirányzat kezeléséhez kapcsolódó költségeket.

(3) Az előirányzat terhére az FMM részére

a) a költség előirányzatból folyósítható támogatások megállapításához, valamint
b) az előirányzat gazdálkodásához kapcsolódó feladatai ellátására biztosítható forrás.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 3-4. §-ában, továbbá 5. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba.

(3) Ha az e rendelet 4. §-a alapján védett szervezeti szerződés, illetőleg támogatás iránti pályázatát benyújtó gazdasági társaság legfőbb szerve a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 64. §-ának (1) bekezdése alapján a közhasznú társasággá történő átalakulásról szóló döntést meghozta, a cégbírósági bejegyzésig, legfeljebb azonban 2006. június 30-áig a pályázóval a védett szervezeti szerződés megköthető, és a támogatás részére folyósítható.

(4) E rendelet 8. §-a 2006. december 31-én hatályát veszíti.

vissza a Tartalomjegyzékhez